Új sorozatunkban a színekkel szeretnénk kicsit jobban megismertetni benneteket. Sokan ódzoknak tőle, hogy színesre fessenek falakat, mert az olyan "végleges". Pedig itt is a jó választásban és a tökéletes arányban rejlik a titok. Kezdjük hát az alapokkal!
Hogyan is kezdődött?
A színek és a fény mibenlétének megragadásával már az ókori filozófusok is foglalkoztak. A történelem során számos kutató, fizikus, művész, nyomdász készített különböző színrendszereket, több közülük szabványként szolgál pl. az építészet, a nyomdaipar, a ruhaipar, stb. területein.
Isaac Newton volt az első, aki felfedezte, hogy a fény és a szín szoros kapcsolatban állnak egymással. Kutatásai során egy prizma segítségével bontotta fel a szivárvány színeire a fényt, majd egy másik prizma segítségével egyesítette ismét fehér fénnyé. Az ő kutatásai voltak a kezdeti katalizátorai a színelmélet, színkutatás témakörének.
Az öltözködés, illetve az évszakelmélet szempontjából az egyik legismertebb színkört érdemes egy kicsit tüzetesebben tanulmányoznunk, melynek megalkotása Johannes Itten nevéhez fűződik.
A színkör
A színkör az alapszínekre (primary colors) van építve, melyek a következők: piros, sárga, kék. Minden más szín ezek keverékéből előállítható. Az alapszínek, viszont, nem keverhetők ki más színek kombinációiból.
A másodlagos színek (secondary colors) két alapszín kombinációjából alakulnak ki: narancssárga, zöld és lila. A harmadlagos színek (tertiary) a másodlagos színek keverékeiből állnak össze, és az elsődleges és másodlagos színek között helyezkednek el, ezért ezeknek az árnyalatoknak a nevei is kétszavasok: piros-narancssárga, sárga-narancssárga, sárga-zöld, kék-zöld, kék-lila és piros-lila.
A nagy színkör (ami a képen is látható) a legelterjedtebb. Jórészt ezeket a színeket fogjuk boncolgatni ebben a sorozatban, és megnézzük, mit mivel lehet ügyesen párosítani, mivel bánjunk csínyján.
A színkeréken megkülönböztetünk, hangulati hatás szerint, meleg és hideg színeket (warm and cool colors). A meleg színek – piros, sárga, narancssárga – élénkek és energikusak, míg a hideg színek – zöld, kék, lila – nyugodtság érzését sugallják.
A színkörben egymással szemben álló színeket egymás komplementereinek, azaz kiegészítő színeinek (complementary colors) nevezzük. Ezeket összekeverve sötétszürke árnyalatot kapunk. A komplementer alapszínpárok a következők: zöld-piros, kék-narancssárga, sárga-lila.
A színkörben egymással szemben álló színeket egymás komplementereinek, azaz kiegészítő színeinek (complementary colors) nevezzük. Ezeket összekeverve sötétszürke árnyalatot kapunk. A komplementer alapszínpárok a következők: zöld-piros, kék-narancssárga, sárga-lila.
A színtelítettséggel lehet még trükközni, ha nem bízunk az "ellentétes" párokban.
Komplementerek és kombinációk
A színek a designban nagyon szubjektívek. Több tényezőtől is függhet, hogy kire milyen hatással vannak - pl. lelki állapot, az adott kultúra, vagy vallás és még sorolhatnám.
Tudományosan is vizsgálják a színeket, hogy azok miként hatnak az emberre, ember csoportokra. Az árnyalatok, különböző színvariációk és kompozíciók is fontosak, hiszen egy világos kék és egy sötét kék szín hatásai eltérőek lehetnek.
Ez a lakberendezésben a legkényesebb kérdés. Sokszor találkozunk olyan ügyfelekkel, akik a végén inkább a bézs valamelyik árnyalatát választják, mondván az mindenhez passzol. És ez így is van, de a színek elméletét érdemes kicsit jobban megismerni, hogy a kiegészítőkkel se nyúljunk mellé.
Ha bizonytalanok vagyunk, hívjuk segítségül a természetet.
Forrás:
www.pinterest.com
www.stilusmentor.hu
www.brandrops.com/
www.blog.codebuild.hu
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése