Itt egy újabb közkívánatra cikk. Többen jelezték, hogy szívesen olvasnának az épített zuhanyzókról, most ezen olvasóinknak szeretnénk kedveskedni és reméljük, mások is találnak hasznos infókat, tippeket!
Az épített zuhany alapvető jellemzője, hogy nincs standard zuhanytálca/kabin, hanem a fürdőszoba egy adott részét használjuk zuhanyzóként, azaz egyedileg épít(tet)jük. Így általában nagyobb a zuhanyzó, mint egy standard 90x90-es tálca vagy kabin esetében.
A mai trendek már elszakadtak a klasszikus "tegyük a zuhanyt a sarokba" elvtől, így aztán számtalan variáció közül választhatunk, amit csak a helyiség adottságai lehetővé tesznek. Sok esetben kérnek a megrendelők a kád mellé épített zuhanyt, hisz sokkal kényelmesebb a nyári melegben beugrani a zuhany alá, mint bemászni a kádba (és bevallom, várandósan is hatalmas áldás volt az épített zuhany).
Lássuk hát sorban, mik a mai trendek és mire figyeljünk oda, ha sokáig szeretnénk használni a kényelmes zuhanyzónkat!
Amint látjuk, vége a sarokba szuszakolt zuhanyzóknak (legalábbis az épített verziók esetében). Általában a helyiség egy faltól falig végét alakítják ki, kényelmes 90-100 cm-es mélységben. Általában üvegfal és üvegajtó választja el a fürdő többi részétől, meghagyva ezzel a nagyobb térérzetet.
Gyakorlatilag bármilyen stílushoz illik. Általában a klasszikusabb burkolatokhoz szoktak peremet építeni, meggátolva ezzel a víz útját (a modern stílushoz, ez annyira nem illik), de a megfelelő ejtésről itt is gondoskodnia kell a burkolónak, mert fontos, hogy a víz maradéktalanul el tudjon folyni!
Íme egy megoldás arra az esetre, ha valaki budoárként használja a fürdőt, és nem csak a zuhanyt de a kádat is szeretné elszeparálni. Ebben az esetben garantáltan nem lesz vizes a fürdő többi része! A vízkő elkerülése érdekében azonban nem árt beszerezni egy komolyabb vízlágyító készüléket, különben lesz mit sikálni hétről-hétre.
Az épített zuhany számtalan előnye mellett ott van annak a lehetősége is, hogy kis falfülkéket alakítsunk ki a piperéknek, így nem kell olyan polcokat használni, amik kiugranak a falsíkból és csukott szemmel időnként bele ütközünk.
Nagyon fontos még a burkolatok kiválasztásánál figyelembe venni, hogy bár esztétikus ugyanazzal a padlólappal burkolni a fülke részt is, de sok esetben nem praktikus. Általában R10-es csúszásmentességi fokozattal bíró csempéket ajánlanak fürdőbe, ez azonban vizesen még nagyon csúszik. Érdemes legalább egy részen olyan színben passzoló mozaikot választani, amit a medencék aljához is ajánlanak. Mozaikból a lefolyó ejtését is könnyebb kirakni, mint 30x60-as lapokból, különösen ha hagyományos, vagy kis méretű lefolyót használunk.
Ha nem szeretjük a mozaikot, akkor használhatunk ilyen vagy ehhez hasonló fa csempéket is (kifejezetten vizes közegbe ajánlott darabokról van szó), De fontos, hogy a fa alatt a víz elvezetése tökéletes legyen, különben hamarosan váratlan látogatóink lesznek penészgomba formájában. Könnyebb megelőzni, mint elűzni őket!
Nagyon fontos, sőt, talán a legfontosabb, hogy minden esetben szakemberrel és jó minőségű anyagokkal dolgoztassunk. A zuhanyzók szigetelése a legfontosabb lépés, amit a fülke kialakítása után egy speciális gumiragasztóval érnek el. Erre ragasztják később a burkolatot. Ennek hiányában a falazat folyamatosan ázni fog, a tégla elsalétromosodik és mindenhol megjelennek az elpusztíthatatlan penésztelepek.
Ha valaki nem ragaszkodik az üveghez, vagy nincs kedve állandóan sikálni a vízkövet, íme néhány ötlet a zuhanyzók kialakítására üvegfalak nélkül. A teljesség igénye nélkül!
A képek forrása: www.pinterest.com
.jpg)
.jpg)
